Drapanre Boszorkány- és Mágusképző Szakiskola
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Ön nincs belépve. Kérjük, jelentkezzen be vagy regisztráljon

Phoebe Morrowind (NJK)

2 posters

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Phoebe Morrowind (NJK) Empty Phoebe Morrowind (NJK) Szomb. Feb. 11, 2012 3:49 am

Phoebe Morrowind

Phoebe Morrowind

Név: Phoebe Morrowind
Kor: 17 év
Nem:

Előtörténet: Azt mondják a halál könnyű, nyugodt, csendes...Akik ezt állítják valószínűleg még soha nem élték ezt át. A legtöbb fiatallal ellentétben én nem akartam meghalni. Nem gyűlöltem a halált, nem féltem tőle, pusztán elvetettem minden divatos elméletet arról, hogy megoldás lenne az élet tragédiájára. Talán véletlen, vagy a sors fintora, hogy nekem, aki nem akart meghalni a szívem dobogásával kellett fizetnem a még el sem követett bűnökért. Cserébe olyan dolgot kaptam, amiért minden ember eladná a lelkét, örök fiatalságot, maradandó szépséget. Ezzel annyi a baj, hogy mint mindennek, ennek is ára volt, amit sosem vállalta volna, ha hagytak volna választási lehetőséget. Mindenki vágyik a töretlen, meg nem fakuló szépségre, de meg sem fordul a fejükben, hogy a fiatalság ára örök kárhozat, sosem múló gyötrelem, mely felemészti a lelket és szív nélküli bálvánnyá alakítja az embereket. Előfordulhat, hogy az öröklétért nem kell a lelkünkkel fizetnünk, vagy ez csak ábránd és akármennyire kűzdünk a pokolban végezzük? Őszintén remélem, hogy van esélye a lelkemnek, mert ha nincs, akkor az öröklétet nagyon is erőltetnem kell.
Nos, azt hiszem a történetet az elején kellene elkezdenem, hogy legalább egy ici picit képesek legyetek megérteni engem. 1995. februárjában járunk egy Ausztrál tengerparti városkában, ahol még ilyenkor sem röpködnek mínuszok. Édesanyám, Caroline, aki tehetséges festő hírében állt a nappalink kanapéján ült és épp a hasában lévő kislánynak, azaz nekem énekelgetett. A lágy hangzást hirtelen éles kiálltás szakította félbe. Édesapám, Danken, aki gyógyszerészként működött gyorsan a nappaliba rohant, hogy megtudja mi is történt. Kiderült, hogy 4 nappal korábban indult be a szülés. Vélhetően untam már a biztonságot rejtő anyaméhben élni, kalandra vágytam. Lényeg a lényeg, szüleim nagy örömére február második napján világrajöttem. Nem, nem voltak nagy tragédiák a gyerekkoromban, meglehetősen eleven voltam, szerettem játszani, egyedül az lehetett furcsa, hogy ezt mindig egyedül tettem. Kicsit talán koraérett voltam abban a tekintetben, hogy sokkal többet tudtam a világról, sokkal többet filozofálgattam az életről, ennek értelméről, múltról, jövőről, mint a korombeliek. Szerencsére a szüleim ebbe soha nem kötöttek bele, elfogadták, hogy ilyen vagyok. A festés és írás jelentette számomra azt a plusz, azt a teljességérzetet, amire mindenki vágyik az életében. Amolyan meg nem értett művésznek tekintettem magam és mások is, mert soha nem bővelkedtem barátokban. Talán azért, mert mindig furcsa, balhés lány voltam, talán azért, mert őszintén megmondtam mindenkinek mit gondolok. Az egyetlen dolog, amit másokkal együtt csináltam, legalábbis kezdetben, a szörf volt. Minden valamirevaló ausztrál tud szörfözni, hiszen a hullámok csodásak, ahogy a klíma is. Aztán, amint tudtam annyira szörfözni, hogy a szüleim egyedül is elmertek engedni azonnal el is hagytam a csoportot, hogy a magam útját járjam. Ha épp nem volt ihletem rajzolni vagy írni, akkor egész egyszerűen fogtam a deszkám, lementem a partra és a hullámokra bíztam magam. Csodás érzés volt, semmihez sem fogható. Átlagosan telt a gyerekkorom, iskolába jártam és eleven gyerek lévén rengeteg bosszúságot okoztam a tanáraimnak és a szüleimnek is azzal, hogy hetente kellett az igazgatói irodába látogatniuk. Aztán eljöttek a kamaszévek...Már általánosban rájöttek, hogy sokkal okosabb vagyok a többieknél és elég egyszer vagy kétszer elolvasnom valamit ahhoz, hogy tudjam. Az orvosok megállapították, hogy ez egy betegség, de őszintén? Egyáltalán nem bántam, talán csak akkor, amikor a gimis tanórák kezdtek unalmassá válni új információk hiányában. Elkezdtem lógni az órákról, minden szabad felületre rajzoltam, amibe a fal és padok is beletartoztak. 15 évesen elkötöttem egy taxit, mert adrenalinra vágytam. Ekkor jöttem rá, hogy szükségem van arra a felfokozott állapotra, amit ezek a helyzetek okoznak ahhoz, hogy fessek vagy írjak. Így kerültem először börtönbe kemény egy napra. Aztán, amikor egyszer megütöttem egy pasit önvédelemből és eltört az orra újból egy napot töltöttem hűvösben. A szüzességem viszonylag sokáig megmaradt, nem sokkal a vámpírrá válásom előtt történt hirtelen felindulásból. Ahhoz képest, hogy az iskolatársaim folyton a szexről beszéltek és arról, hogy ők 14 évesen már aktív szexuális életet éltek elég sokáig húztam érintetlenül. Nem mintha versenynek éreztem volna...végül jó élmény volt, csak nem szerelem.
17 éves korom előtt néhány hónappal egy idegen nő jött Ausztráliába. Nekem kicsit furcsa volt, de a szüleimnek szimpatikus volt, ezért is engedték meg, hogy Elin nálunk szálljon meg. Engem nem zavart különösebben, szóval eszembe sem jutott beleszólni ebbe az ügybe. Pár napig minden jó volt, aztán egy délután hirtelen kiabálást hallottam a konyhából. Nem tudtam mi történik, de oda rohantam. A látvány meghökkentett és megijesztett. Egy férfi lógott anyu nyakán, mintha...a vérét szívta volna. Nem volt időm azon gondolkodni, hogyan lehetséges ez, gyorsan megfogtam egy kést és elindultam a férfi felé. Aztán megláttam aput...holtan feküdni a földön egy jó nagy vértócsával maga mellett. Sokkot kaptam, másodpercekig nem bírtam mozdulni, de anyu élete volt a tét, össze kellett szednem magam. Felemeltem a kést, de mielőtt bármit is tehettem volna, anyu élettelül rogyott össze, én pedig éles fájdalmat éreztem a nyakamon. Elsötétült minden, egy ideig próbáltam koncentrálni és ebben a világban maradni, de a fájdalom megbénított...éreztem, ahogy a véremmel együtt az élet is kiszáll belőlem. Fájt, nagyon fájt...magamban rimánkodtam, hogy végre meghaljak és vége legyen a kínoknak. Aztán így is lett. Fogalmam sincs mennyi idő telt el az ájulásom és a felkelésem közt. Csak azt tudom, hogy Elin szomorúan ült az ágyam szélén és valamit hadovált arról, hogy az ő hibája, sajnálja, vámpír lettem és tudok varázsolni. Azt hittem megőrült, azt hittem minden csak egy rossz álom volt...Tévedtem. Elin örökbefogadott, nem tudom, hogy csak a bűntudat miatt tette e vagy mert valamennyire kedvelt is, a lényeg, hogy nem tiltakoztam. Jól esett, hogy legalább ő törődik velem egy ilyen helyzetben. Elin kapott egy állásajánlatot, amit el is fogadott, így kerültem a Drapanre-ba. Nem lettem diák, de magánórákat veszek a tanároktól. Csak ők tudják, hogy vámpír vagyok. Nem akartam felhajtást vagy hogy emiatt furcsán nézzenek rám, épp elég az is, hogy az igazgatónő lánya vagyok. Még új nekem ez a varászolgatós, hadonásszunk fadarabokkal dolog, de mivel gyorsan tanulok úgy érzem hamar belerázódom, hacsak a múlt árnyai nem kísértenek folyton...


Jellem:Meg nem értett művész...talán ez a legjobb kifejezés a lányra. Szenvedélye az írás és rajzolás, amikben igencsak tehetséges. Szeret tanulni, de ha valami iránt nem érdeklődik azt egyszerűen hanyagolja. Adrenalinfüggő, mindig szüksége van valami kalandra. Konok és bátor, de csak ritkán ostobán vakmerő. Meglehetősen cinikus és nem rejti véka alá a véleményét. Utálja azokat, akik feleslegesen fecsegnek és azt sem tudják mit beszélnek. Vagány lány és angyali külsejével ellentétben egy igazi démon. Becsületes a maga módján, de a szabályokat nem fél megszegni, sőt meggyőződése, hogy a legtöbb szabály felesleges és rossz. Soha nem volt még szerelmes, szóval maga sem tudja, hogy hogyan viselkedne, ha ez mégis megtörténne vele. Hajlamos túl fennkölten és álmodozón látni a világot, holott tökéletesen tisztában van a dolgokkal, mindent lát reálisan is, csak épp a művészet sokkal szebb annál, minthogy elrontsa a racionalitással.

Kinézet: Hosszú szőke tincsek, igéző kék szemek, szép ívű piros ajkak...minden lány csak álmodhat ilyen természetfeletti szépségről. Vámpírsága csak növelte a vonzerejét, amihez hófehér bőre és kecses alakja is hozzá tartozik. Kedve szerint öltözködik, egyik nap csinos, másiknap kicsit lazább.

Pálca: 13 hüvelyk, kőrisfa, sárkányszívizom mag

2Phoebe Morrowind (NJK) Empty Re: Phoebe Morrowind (NJK) Kedd Feb. 21, 2012 8:25 pm

Isabella Milano

Isabella Milano
Házvezető
Házvezető

Elfogadva.

Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.