сладкая acэнкa
Cutteridge az őt körülvevő mezőtenger szívében fekszik. Alig pár perces séta, hogy néhány bokron átvágva és tucatnyi fát kikerülve a kis, zavaros vizű tóhoz érjünk el, ami Édes Asenkaról kapta a nevét. A régi mese szerint Asenka volt a neve egy gyönyörű, égkék sárkánynak. Lovasával együtt beutazták Oroszországot, évekig együtt voltak, mígnem egy nagyravágyó varázsló elpusztította társát. Asenka ekkor mélységes haragot és fájdalmat érzett, szíve megkövesedett, s mérhetetlen dühében pusztításba kezdett. Feldúlt falvakat és lángba borított termőföldeket. Senki nem tudta megállítani. Mikor már a végkimerülés kerülgette, leszállt egy tanya közelében. Egy kisgyermek vette észre, aki nem gyűlölettel vagy félelemmel közelített felé, hanem jószándékú kíváncsisággal. Gyümölcsöt vitt neki, hogy megetesse, és bár Asenka nem fogadta el a számára ehetetlen étket, megérintette a gyermek tisztasága, s a szíve lassan felengedett. Lehunyta a szemét, amiből könnyek peregtek, végigfolytak az arcán és lehullottak a földre. Ott beették magukat a kemény talajba és apró medrükben szunnyadtak. Asenka ekkor felszállt, és soha, sehol nem látták többé az eszét vesztett sárkányt. Az esőzések pedig megduzzasztották a széles könnytócsákat és hatalmas tavat változtattak belőle. A kis tanya pedig lassan faluvá változott, és Édes Asenka történetét azóta is gyakran hallani a helyi fogadókban.
