*Este van este, mindenki nyugalomban, én meg kicsit részegen. Ez van, ha az embernek van szabadideje még mindig… habár ha nincs, az se zavar. Igaz hogy tanár vagyok, és erős a felelősség tudatom, meg az ilyen ízék is, de ha engem hívnak kocsmába, és nem nekem kell fizetni, hát nem érdekel, hogy másnap suli van, majd írok igazolást magamnak. Hátha beveszem, hogy azért késtem, mert éppen kiszakadt a cipőm talpa, és meg kellett állnom, hogy befoltozzam, de utána meg az indiánok támadtak meg, és meg akartak skalpon, ezért perig menekültem a közeli városba, ahol harcoltunk, míg csak bírtuk. S sajnos tovább tartott, mint az óra kezdete. Kész, tökéletes, mindenki elfogja majd hinni.
Így, hogy megvolt a tökéletes tervem, nem vettem észre, hogy hova is kerültem, a város, vagy falu, nem tudom mi is ez, de mindegy is, valahogy egy templomhoz kerültem. Kiittam a maradékot az üvegből, majd indultam volna tovább, de egy kavicsban megbotolva, az ajtóra való esést fejjel hárítottam. Tehát lazán megfejeltem, így ki is nyílt, én meg beestem. Káromkodva dörzsöltem a homlokomat, miközben felálltam, ahogy nézem, nincs baja a sötét farmeromnak, és az atlétámnak se. Fene se tudja, hova tűnt a többi ruhám. Bár nem zavar ha látják, hogy teli vagyok tetkoval, na meg itt ki is láthatna? Például az a valaki, aki a lábát az oltáron pihenteti, hát akkor erről ennyit, nem maradtam magam, sőt… ahogy nézem, egy nő lehet az, habár elég sötét van, meg piáltam is már, így nem vagyok benne biztos. Megvontam a vállamat, rágyújtottam, és odasétáltam hozzá.*
- Szabad ez a hely? * ha az, akkor pedig ledobom magamat, és felrakom a lábamat én is. * - Kérsz egy cigit?